Szőlőfajták transzspirációjának modellezése tenyészedényekben
DOI:
https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2024.65.1.1Kulcsszavak:
vízhiány, transzspiráció, modellkísérlet, szőlőfajta vízigényAbsztrakt
Vízhiány esetén a növények sztóma-szabályozással igyekeznek megőrizni víztartalmukat. A múlt század 60-as éveinek végén, a különböző szőlő genotípusok közötti dehidratációs válaszok ellenőrzött módon történő értékelése céljából, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, az Agrometeorológiai Obszervatórium és a Központi Légkörfizikai Intézet munkatársai tenyészedényes modellkísérletet dolgoztak ki. Az 1 cm2 levélfelületre jutó vízleadás mennyisége alapján állapították meg a szőlőfajták vízigényét. A téma aktualitását az adta, hogy a hagyományos kis tőkeformájú fejművelést abban az időben váltotta fel a széles sorközű, gépesíthető magas művelésmód. A nagyobb tőkeforma és a megnövekedett termésmennyiség fokozzák a tőkék vízigényét. 2017. július-szeptember hónapokban 11 termesztésben elterjedt borszőlőfajtán megismételtük a modellkísérletet a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Tanszékének üvegházában. Ezzel részben tisztelegni szerettünk volna a modellkísérlet megtervezője, Füri József emlékének, másrészt az általuk vizsgált, ma már elavult, csemegeszőlő fajták helyett a termesztésben jelenleg elterjedt autochton-, világ-, és köztes (intra-, és interspecifikus) szőlőfajtákat kívántuk vizsgálni. Három hónapon keresztül, heti gyakorisággal mértük a szőlőfajták levelének 1 cm2 levélfelületre jutó transzspirációját. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált fajták egy része ’vízpazarló’ (Rajnai rizling, Irsai Olivér, Sauvignon blanc), másik része ’víztakarékos’ (Cserszegi fűszeres, Kadarka, Kövidinka), néhány fajta transzspirációja a két kategória között (Kékfrankos, Generosa, Cabernet sauvignon) volt.
Hivatkozások
Barrios-Masias, F.H., Knipfer, T., & McElrone, A.J. (2015). Differential responses of grapevine rootstocks to water stress are associated with adjustments in fine root hydraulic physiology and suberization. Journal of Experimental Botany, 66(19), 6069-6078. https://doi.org/10.1093/jxb/erv324
Blum, A. (1996). Crop responses to drought and the interpretation of adaptation. Plant Growth Regulation, 20(2), 135-148. https://doi.org/10.1007/BF00024010
Bota, J., Flexas, J., & Medrano, H. (2001). Genetic variability of photosynthesis and water use in Balearic grapevine cultivars. Annals of Applied Biology, 138(3), 353-361. https://doi.org/10.1111/j.1744-7348.2001.tb00120.x
Boyer, J.S., Wong, S.C, & Farquhar, G.D. (1997). CO2 and water vapor exchange across leaf cuticle (epidermis) at various water potentials. Plant Physiology, 114(1), 185-191. https://doi.org/10.1104/pp.114.1.185
Bowen, P.A., Bogdanoff, C.R., & Estergaard, B. (2004). Impacts of using polyethylene sleeves and wave length-selective mulch in vineyards. I. Effects on air and soil temperatures and degree day accumulation. Canadian Journal of Plant Science, 84(2), 545-553. https://doi.org/10.4141/P03-093
Chaves, M.M., Zarrouk, O., & Francisco, R. (2010). Grapevine under deficit irrigation: hints from physiological and molecular data. Annals of Botany, 105(5), 661-676. https://doi.org/10.1093/aob/mcq030
Copper, A.W., Koundouras, S., Bastian, S.E.P., Johnson, T., & Collins, C. (2022). Assessing the response of Vitis vinifera L. cv. Xynisteri to different irrigation regimes and its comparison to cvs. Maratheftiko, Shiraz and Sauvignon Blanc. Agronomy, 12(3), 634. https://doi.org/10.3390/agronomy12030634
Csepregi, P. & Zilai, J. (1988). Szőlőfajta ismeret és használat. Budapest, Magyarország: Mezőgazdasági Kiadó, ISBN 963-232-663-6
Flexas, J., Escalona, J.M., & Medrano, H. (1998). Down-regulation of photosynthesis by drought under field conditions in grapevine leaves. Australian Journal of Plant Physiology, 25(8), 893-900. https://doi.org/10.1071/PP98054
Fraga, H., Garcia, de C.A.I., Melheiro, A.C., & Santos, J.A. (2016). Modelling climate change impacts on viticultural yield, phenology and stress conditions in Europe. Global Change Biology, 22(11), 3774-3788. https://doi.org/10.1111/gcb.13382
Füri, J., Kozma, F. (1975). A szőlő öntözésének és vízháztartásának vizsgálata. Légkör 20(4), 95-98. ISSN 0133-3666
Hajdu, E. (2003). Magyar szőlőfajták. Budapest, Magyarország: Mezőgazda Kiadó, ISBN 963-286-017-9
Hajdu, E. (2020). A borszőlőnemesítés Magyarországon. Kertgazdaság, 52(1), 44-56. ISBN/ISSN 1419-2713
Hepner, Y., Bravdo, B., Loinger, C., Cohen, S., & Tabacman, H. (1985). Effect of drip irrigation schedules on growth, yield, must composition and wine quality of Cabernet Sauvignon. American Journal of Enology and Viticulture 36(1), 77-85.
Hoffmann, M., Hoppmann, D., & Hannes, R.S. (2007). Einfluss der Klimaveränderung auf die phänologische Entwicklung der Rebesowie die Säurestruktur der Trauben. FA Geisenheim, DDW Geisenheim. ImageJ Basics. Retrieved from https://imagej.net/ij/docs/pdfs/ImageJ.pdf
Jones, H.G. (2007). Monitoring plant and soil water status: established and novel methods revisited and their relevance to studies of drought tolerance. Journal of Experimental Botany, 58(2), 119-130. http://doi.org/10.1093/jxb/erl118
Kovács, E., Puskás, J., Hajdu, E., & Kozma, K. (2020). Egyes borszőlőfajták válaszadása az éghajlatváltozásra a Soproni és a Zalai borvidéken. Kertgazdaság 52(1), 31-43. ISBN/ISSN 1419-2713
Lamarque, L., Chloé, E., Charrier, G., Burlett, R., Dell’Acqua, N., Pouzoulet, J., Gambetta, G., & Delzon, S. (2023). Quantifying the grapevine xylem embolism resistance spectrum to identify varieties and regions at risk in a future dry climate. Scientific Reports, 13(1), 7724. https://doi.org/10.1038/s41598-023-34224-6
Laget, F., Tondut, J.L., Deloire, A., & Kelly, M.T. (2008). Climate trends in a specific Mediterranean viticultural area between 1950 and 2006. Journal International des Sciences de la Vigne et du Vin, 42(3), 113-123. https://doi.org/10.20870/oeno-one.2008.42.3.817
Levin, A.D. (2019). Re-evaluating pressure chamber methods of water status determination in field-grown grapevine (Vitis spp.). Agricultural Water Management, 221, 422-429. https://doi.org/10.1016/j.agwat.2019.03.026
Lovisolo, C., Perrone, I., & Carra, A. (2010). Drought-induced changes in development and function of grapevine (Vitis spp.) organs and in their hydraulic and non-hydraulic interactions at the whole-plant level: a physiological and molecular update. Functional Plant Biology, 37(2), 98-116. Retrieved from https://www.publish.csiro.au/fp/FP09191
Matthews, M.A., Anderson, M.M. (1988). Fruit ripening in Vitis vinifera L.: responses to seasonal water deficit. American Journal of Viticulture and Enology, 39(4), 313-320. http://doi.org/10.5344/ajev.1988.39.4.313
Mozell, M.R., Thach, L. (2014). The impact of climate change on the global wine industry: Challanges & solutions. Wine Economics and Policy, 3(2), 81-89. https://doi.org/10.1016/j.wep.2014.08.001
Pálfai, I. (1993): Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszintsüllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái 3, 111-126. ISSN 0133-3666
Pantin, F., Monnet, F., Jannaud, D., Costa J.M., Renaud J., Muller B., Simonneau T., & Genty B. (2013). The dual effect of abscisic acid on stomata. New Phytology, 197(1), 65-72. http://doi.org/10.1111/nph.12013
Scholander, P.F., Bradstreet, E.D., Hemmingsen, E., & Hammel, H. (1965). Sap Pressure in Vascular Plants; Negative Hydrostatic Pressure Can Be Measured in Plants. Science, 148(3668), 339-346. http://doi.org/10.1126/science.148.3668.339
Schultz, H.R. (1996). Water relations and photosynthetic responses of two grapevine cultivars of different geographical origin during water stress. Acta Horticulturae, 427, 251-266. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1996.427.30
Schultz, H.R. (2000). Climate change and viticulture: A European perspective on climatology, carbon dioxide and UV-B effects. Australian Journal of Grape and Wine Research, 6(1), https://doi.org/10.1111/j.1755-0238.2000.tb00156.x
Soar, C.J., Speirs, J., Maffei, S.M., Penrose, A.B., McCarthy, M.G., & Loveys, B.R. (2006). Grape vine varieties Shiraz and Grenache differ in their stomatal response to VPD: apparent links with ABA physiology and gene expression in leaf tissue. Australian Journal of Grape Wine Research, 12(1), 2-12. https://doi.org/10.1111/j.1755-0238.2006.tb00038.x
Taiz, L. & Zeiger, E. (2003). Plant Physiology, 3rd edn. Annals of Botany, Publ. Sinauer Assiciaters 91(6), 750, https://doi.org/10.1093/aob/mcg079
Tardieu, F., Simonneau, T. (1998). Variability among species of stomatal control under fluctuating soil water status and evaporative demand: modelling isohydric and anisohydric behaviours. Journal of Experimental Botany, 49, 419-432. https://doi.org/10.1093/jxb/49.Special_Issue.419
Teszlák, P., Gaál, K., Kocsis, M., & Csikasz-Krizsics, A. (2014). Characterization of grapevine (Vitis vinifera L.) varieties based on drought induced acclimation mechanism. Mitteilungen Klosterneuburg, 64(4), 148-155. ISSN 0007-5922
Tognetti, R., Raschi A., & Jones, M.B. (2000). Seasonal patterns of tissue water relations in three Mediterranean shrubs co-occurring at a natural CO2 spring. Plant Cell Environment, 23(12), 1341-1351. https://doi.org/10.1046/j.1365-3040.2000.00645.x
Williams, L.E., Grimes, D.W. (1987). Modelling vine growth-development of a data set for a water balance subroutine. In: Proceedings of the 6th Australian Wine Industrial and Technical Conference, Adelaide, Australia, 14-17. July 1986, (ed. Lee T), 1019-55, ISBN 0958780307
Zsófi, Zs., Tóth, E., Rusjan, D., & Bálo, B. (2011). Terroir aspects of grape quality in a cool climatewine region: relationship between water deficit, vegetative growth and berry sugar concentration. Scientia Horticulturae, 127(4), 494-499. https://doi.org/10.1016/j.scienta.2010.11.014
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
