A szőlőfajta befolyásoló hatása a szőlőmag mikro- és makroelem összetételére
DOI:
https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2024.65.2.90Kulcsszavak:
melléktermék, szőlőmag, ásványianyagok, ICP-OESAbsztrakt
A vizsgálat célja nyolc különböző szőlőfajta, nevezetesen 'Olaszrizling', 'Cabernet Franc', 'Pinot Noir', 'Sauvignon Blanc', 'Királyleányka', 'Rajnai rizling ', ‘Merlot’ és ‘Kékfrankos’ magjának mikro- és makroelem-tartalma közötti különbségek vizsgálata volt. Az eredmények alapján statisztikailag igazolt különbségeket mértek az egyes szőlőmag fajták kalcium (Ca), kálium (K), magnézium (Mg), foszfor (P), vas (Fe), cink (Zn), mangán (Mn), réz (Cu) és bór (B) tartalmában. A makroelemek közül a legnagyobb mennyiségben a káliumot (Olaszrizling 4239 mg/kg - Cabernet Franc 8646 mg/kg), majd a kalciumot (Pinot Noir 5435 mg/kg - Királyleányka 7369 mg/kg), a foszfort (Sauvignon Blanc 2566 mg/kg - Királyleánykára 3470 mg/kg), végül magnéziumot (Cabernet Franc 1097 mg/kg - Királyleánykára 1466 mg/kg) tartalmaztak a vizsgált szőlőfajták magjai. A mikroelemek közül a legnagyobb mennyiségben a vas volt jelen (Sauvignon Blanc 23,7 mg/kg - Merlot 59,5-mg/kg). A többi vizsgált mikroelem mennyisége a következő volt: mangán 13,1 mg/kg-tól (Pinot Noir) 31,3 mg/kg-ig (Királyleányka), réz 9,38 mg/kg-tól (Olaszrizling) 19,1 mg/kg-ig (Cabernet Franc), cink 10,9 mg/kg-tól (Kékfrankos) 16,2 mg/kg-ig (Királyleányka), bór pedig 9,46 mg/kg-tól (olaszrizling) 9,46 mg/kg-ig (rajnai rizling). Az eredmények alapján a szőlőfajta befolyásolja a magok mikro- és makroelem tartalmát, továbbá napi 100 g szőlőmagliszt fogyasztása jelentősen hozzájárulhat az ajánlott napi ásványianyag bevitelhez.
Hivatkozások
Abbaspour, N., Hurrell, R., & Kelishadi, R. (2014). Review on iron and its importance for human health. Journal of Research in Medical Science, 19(2), 164-174.
Ahn, H. J., & Son, H. S. (2012). Physicochemical properties of different grape varieties cultivated in Korea. Korean Journal of Food Science and Technology, 44, 280-286. https://doi.org/10.9721/KJFST.2012.44.3.280
Al Alawi, A. M., Majoni, S. W., & Falhammar, H. (2018). Magnesium and Human Health: Perspectives and Research Directions. International Journal of Endocrinology, 9041694. https://doi.org/10.1155/2018/9041694
Al Juhaimi, F., Geçgel, Ü., Gülcü, M., Hamurcu, M., & Özcan, M. M. (2017). Bioactive properties, fatty acid composition and mineral contents of grape seed and oils. South African Journal of Enology and Viticulture, 38(1), 103-108. https://doi.org/10.21548/38-1-1042
Baglyas, F., & Hajdu, E. (2024). Szőlőfajták transzspirációjának modellezése tenyészedényekben. Acta Agronomica Óvárinesis, 65(1), 1-24. https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2024.65.1.1
Bertinato, J., Xiao, W. C., Ratnayake, W. M. N., Fernandez, L., Lavergne, C., Wood, C., & Swist, E. (2015). Lower serum magnesium concentration is associated with diabetes, insulin resistance, and obesity in South Asian and white Canadian women but not men. Food & Nutrition Research, 59, 25974. https://doi.org/10.3402/fnr.v59.25974
Canizo, V., Escudero, B. L., Pérez, B. M., Pellerano, G. R., & Wuilloud, G. R. (2018). Intra-regional classification of grape seeds produced in Mendoza province. Food Chemistry, 242, 272-278. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2017.09.062
Chasapis, C. T., Loutsidou, A. C., Spiliopoulou, C. A., & Stefanidou, M. E. (2012). Zinc and human health: an update. Archives of Toxicology, 86, 521–534. https://doi.org/10.1007/s00204-011-0775-1
Childers, D. L., Corman, J., Edwards, M., & Elser, J. J. (2011). Sustainability Challenges of Phosphorus and Food: Solutions from Closing the Human Phosphorus Cycle. BioScience, 61(2), 117–124. https://doi.org/10.1525/bio.2011.61.2.6
Cormick, G., & Belizán, J. M. (2019). Calcium Intake and Health. Nutrients, 11(7), 1606. https://doi.org/10.3390/nu11071606
Grober, U., Schmidt, J., & Kisters, K. (2015). Magnesium in prevention and therapy. Nutrients, 7(9), 8199–8226. https://doi.org/10.3390/nu7095388
Horning, K. J., Caito, S. W., Tipps, K. G., Bowman, A. B., & Aschner, M. (2015). Manganese Is Essential for Neuronal Health. Annual Review of Nutrition, 35, 71-108. https://doi.org/10.1146/annurev-nutr-071714-034419
Lachman, J., Hejtmánková, A., Hejtmánková, K., Horníčková, Š., Pivec, V., Skala, O., Dědina, M., & Přibyl, J. (2013). Towards complex utilisation of winemaking residues: Characterisation of grape seeds by total phenols, tocols and essential elements content as a by-product of winemaking. Industrial Crops and Products, 49, 445-453. https://doi.org/10.1016/j.indcrop.2013.05.022
Licev, V., Bojinov, A., & Dimov, C. (1974). Izlndovane na lignina v grazdovite semki. Lozar. Vinar., 5, 29-32.
Kapcsándi, V., Hanczné Lakatos, E., Sik, B., Linka, L. Á., & Székelyhidi, R. (2021). Characterization of fatty acid, antioxidant, and polyphenol content of grape seed oil from different Vitis vinifera L. varieties. OCL, 28, 30. https://doi.org/10.1051/ocl/2021017
Martin, M. E., Grao-Cruces, E., & Millan-Linares, M. C. (2020). Montserrat-de la Paz S. Grape (Vitis vinifera L.) Seed Oil: A Functional Food from the Winemaking Industry. Foods, 9(10), 1360. https://doi.org/10.3390/foods9101360
Mattos, G. N., Tonon, R. V., Furtado, A. A. L., & Cabral, L. M. C. (2017). Grape byproduct extracts against microbial proliferation and lipid oxidation: a review. Journal of the Science of Food and Agriculture, 97(4), 1055-1064. https://doi.org/10.1002/jsfa.8062
Mironeasa, S., Leahu, A., Georgiana-Gabriela, C., Stroe, S. G., & Mironeasa, C. (2010). Grape Seed: physico-chemical, structural characteristics and oil content. Journal of Agroalimentary Processes and Technologies, 16(1), 1-6.
Oprea, O. B., Popa, M. E., Apostol, L., & Gaceu, L. (2022). Research on the Potential Use of Grape Seed Flour in the Bakery Industry. Foods, 11(11), 1589. https://doi.org/10.3390/foods11111589
Pottyondi, Á. (2010). Élőhelyfejlesztés vs élőhelyvédelem – A pannonhalmi világörökségi helyszín fejlesztési alapelvei. Az élhető vidékért 2010. Környezetgazdálkodási konferencia, 129-133.
Rubilar, M., Burgos-Díaz, C., & Lorenzo, J. M. (2016). Grape Seeds (Vitis Vinifera) and Their Nutritional Value. In Rodríguez J. M. L., & Ruiz D.F. (Eds.), Grape Seeds: Nutrient Content, Antioxidant Properties and Health Benefits (pp. 197-210). Nova Science.
Suzuki, I., Lee, D., Mackay, B., Harahuc, L., & Oh, J. K. (1999). Effect of various ions, pH, and osmotic pressure on oxidation of elemental sulfur by Thiobacillus thiooxidans. Applied and Environmental Microbiology Journal, 65(11), 5163-5168. https://doi.org/10.1128/aem.65.11.5163-5168.1999
Tangolar, S. G., Özoğul, Y., Tangolar, S., & Torun, A. (2009). Evaluation of fatty acid profiles and mineral content of grape seed oil of some grape genotypes. International Journal of Food Sciences and Nutrition, 60(1), 32-39. https://doi.org/10.1080/09637480701581551
Trumbo, P., Yates, A. A., Schlicker, S., & Poos, M. (2001). Dietary Reference Intakes for Vitamin A, Vitamin K, Arsenic, Boron, Chromium, Copper, Iodine, Iron, Manganese, Molybdenum, Nickel, Silicon, Vanadium, and Zinc. Journal of the American Dietetic Association, 101(3), 294-301. https://doi.org/10.17226/10026
Vaghari-Tabari, M., Jafari-Gharabaghlou, D., Sadeghsoltani, F., Hassanpour, P., Qujeq, D., Rashtchizadeh, N., & Ghorbanihaghjo, A. (2021). Zinc and Selenium in Inflammatory Bowel Disease: Trace Elements with Key Roles? Biological Trace Element Research, 199, 3190-3204. https://doi.org/10.1007/s12011-020-02444-w
WHO (2012). Guideline: Potassium intake for adults and children. Geneva, World Health Organization (WHO), WHO Press.
Yang, Y., Duan, C., Du, H., Tian, J., & Pan, Q. (2010). Trace Element and Rare Earth Element Profiles in Berry Tissues of Three Grape Cultivars. American Journal of Enology and Viticulture, 61(3), 401-407. https://doi.org/10.5344/ajev.2010.61.3.401
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Rita Székelyhidi, Zsolt Giczi, Erika Hanczné Lakatos, Viktória Kapcsándi, Beatrix Sik
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
