Növénykondicionáló-jelöltek hatása a „Rajnai fürtös” uborkafajta morfológiai és élettani paramétereire
DOI:
https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2026.67.1.51Kulcsszavak:
uborka, biostimulator, stress, PEG, hidropóniaAbsztrakt
A változó éghajlati viszonyok mellett egyre fontosabb a növények abiotikus stresszekkel szembeni tűrőképességének fokozása. Jelen vizsgálatban három növénykondicionáló-jelölt (2., 9. és 10.) hatását értékeltük a „Rajnai fürtös” uborkafajtán kontrollált, hidroponikus körülmények között. A növényeket teljes tápoldatban, illetve fél töménységű tápoldatban neveltük. A készítményeket a 4-10. hetek között hetente egyszer lombpermetezéssel juttattuk ki, a mintavételezés a 6., 8. és 10. héten történt. A vízhiány stresszt polietilén-glikol (PEG) alkalmazásával kizárólag a végső betakarítás előtt idéztük elő (a 3. mintavételt megelőző 3 napban). A sztóma konduktanciát, a nettó fotoszintézist, a relatív klorofilltartalmat (SPAD), az abszolút klorofilltartalmat és a fajlagos levélfelületet az utolsó teljesen kifejlődött levélen határoztuk meg; emellett mértük a hajtás és a gyökér hosszát, friss tömegét, valamint a gyökértérfogatot. Összességében a vizsgált jelöltek hatékonysága korlátozott volt; stresszmentes körülmények között a legtöbb vizsgált tulajdonság szignifikánsan nem különbözött a kontrolltól. PEG-stressz hatására a 2-es jelölt részben mérsékelte a gázcsere-paraméterek csökkenését, míg a 9-es jelölt növelte a virágok számát.
Hivatkozások
Calvo, P., Nelson, L., & Kloepper, J. W. (2014). Agricultural uses of plant biostimulants. Plant and Soil, 383(1-2), 341. https://doi.org/10.1007/s11104-014-2131-8
Castiglione, A. M., Mannino, G., Contartese, V., Bertea, C. M., & Ertani, A. (2021). Microbial Biostimulants as Response to Modern Agriculture Needs: Composition, Role and Application of These Innovative Products. Plants, 10(8), 1533. https://doi.org/10.3390/plants10081533
Choi, E.-S., Sukweenadhi, J., Kim, Y.-J., Jung, K. H., Koh, S.-C., Hoang, V.-A., & Yang, D.-C. (2016). The effects of rice seed dressing with Paenibacillus yonginensis and silicon on crop development on South Korea’s reclaimed tidal land. Field Crops Research, 188, 121-132. https://doi.org/10.1016/j.fcr.2016.01.005
Du Jardin, P. (2015). Plant biostimulants: Definition, concept, main categories and regulation. Scientia Horticulturae, 196, 3-14. https://doi.org/10.1016/j.scienta.2015.09.021
Franzoni, G., Cocetta, G., Prinsi, B., Ferrante, A., & Espen, L. (2022). Biostimulants on Crops: Their Impact under Abiotic Stress Conditions. Horticulturae, 8(3), 189. https://doi.org/10.3390/horticulturae8030189
Garnier, E., Shipley, B., Roumet, C., & Laurent, G. (2001). A standardized protocol for the determination of specific leaf area and leaf dry matter content. Functional Ecology, 15(5), 688-95. https://doi.org/10.1046/j.0269-8463.2001.00563.x
Gómez-Merino, F. C., & Trejo-Téllez, L. I. (2015). Biostimulant activity of phosphite in horticulture. Scientia Horticulturae, 196, 82-90. https://doi.org/10.1016/j.scienta.2015.09.035
Israel, A., Langrand, J., Fontaine, J., & Lounès-Hadj Sahraoui, A. (2022). Significance of Arbuscular Mycorrhizal Fungi in Mitigating Abiotic Environmental Stress in Medicinal and Aromatic Plants: A Review. Foods, 11(17), 2591. https://doi.org/10.3390/foods11172591
Jindo, K., Olivares, F. L., Malcher, D. J. D. P., Sánchez-Monedero, M. A., Kempenaar, C., & Canellas, L. P. (2020). From Lab to Field: Role of Humic Substances Under Open-Field and Greenhouse Conditions as Biostimulant and Biocontrol Agent. Frontiers in Plant Science, 11, 426. https://doi.org/10.3389/fpls.2020.00426
Lastochkina, O., Garshina, D., Ivanov, S., Yuldashev, R., Khafizova, R., Allagulova, C., Fedorova, K., Avalbaev, A., Maslennikova, D., & Bosacchi, M. (2020). Seed Priming with Endophytic Bacillus subtilis Modulates Physiological Responses of Two Different Triticum aestivum L. Cultivars under Drought Stress. Plants, 9(12), 1810. https://doi.org/10.3390/plants9121810
Nanda, S., Kumar, G., & Hussain, S. (2022). Utilization of seaweed-based biostimulants in improving plant and soil health: Current updates and future prospective. International Journal of Environmental Science and Technology, 19(12), 12839-12852. https://doi.org/10.1007/s13762-021-03568-9
Rouphael, Y., & Colla, G. (2020). Editorial: Biostimulants in Agriculture. Frontiers in Plant Science, 11, 40. https://doi.org/10.3389/fpls.2020.00040
Stasińska-Jakubas, M., & Hawrylak-Nowak, B. (2022). Protective, Biostimulating, and Eliciting Effects of Chitosan and Its Derivatives on Crop Plants. Molecules, 27(9), 2801. https://doi.org/10.3390/molecules27092801
Treeby, M., Marschner, H., & Römheld, V. (1989). Mobilization of iron and other micronutrient cations from a calcareous soil by plant-borne, microbial, and synthetic metal chelators. Plant and Soil, 114(2), 217-226. https://doi.org/10.1007/BF02220801
Vessey, J. K. (2003). Plant growth promoting rhizobacteria as biofertilizers. Plant and Soil, 255(2), 571-586. https://doi.org/10.1023/A:1026037216893
Yakhin, O. I., Lubyanov, A. A., Yakhin, I. A., & Brown, P. H. (2017). Biostimulants in Plant Science: A Global Perspective. Frontiers in Plant Science, 7. https://doi.org/10.3389/fpls.2016.02049
Zandonadi, D. B., Canellas, L. P., & Façanha, A. R. (2007). Indolacetic and humic acids induce lateral root development through a concerted plasmalemma and tonoplast H+ pumps activation. Planta, 225(6), 1583-1595. https://doi.org/10.1007/s00425-006-0454-2
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
