Gazdálkodók részvételi motivációi és fenntarthatósági attitűdjei az Agro-Ökológiai Program kontextusában
DOI:
https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2026.67.1.78Kulcsszavak:
agroökológia, fenntarthatóság, motivációk, környezettudatosság, agrárpolitikaAbsztrakt
A 2023-ban indult Agro-ökológiai Program az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának egyik legfontosabb eszköze, amelynek célja a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése. Ez a tanulmány 80 magyar gazdálkodó programban való részvételükkel, motivációikkal és a fenntarthatósághoz való hozzáállásukkal kapcsolatos válaszait elemzi. A kutatás kvantitatív módszereket alkalmazott, különös figyelmet fordítva a gazdaság méretére, a jövedelmi szintre és a környezettudatosságra. Az eredmények azt mutatják, hogy a részvételi döntéseket nemcsak gazdasági megfontolások, hanem egyre inkább a fenntarthatósági értékek is motiválják, különösen a fiatalabb és magasabban képzett gazdálkodók körében. A tanulmány elsősorban agrárpolitikai döntéshozóknak, mezőgazdasági szakmai szervezeteknek és mezőgazdasági tanácsadóknak ajánlott, mivel empirikus eredményei hozzájárulnak az agrár-környezetvédelmi programok, különösen az Agroökológiai Program hatékonyabb megtervezéséhez és célzottabb fejlesztéséhez. Hasznos lehet az agrárgazdasági és vidékfejlesztési kutatók, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatói számára is, akik az új Közös Agrárpolitika kontextusában vizsgálják a fenntartható mezőgazdaság, az agroökológia és a gazdálkodói döntéshozatal közötti összefüggéseket.
Hivatkozások
Agrárközgazdasági Intézet (AKI). (2023). Az Agroökológiai Program (AÖP) 2023. Évi tapasztalatai [Experiences of the Agro-ecological Programme (AÖP) in 2023]. Agrárközgazdasági Intézet.
Apáti, Zs., & Makszim, Gy. N. T. (2025). Agrármunkaerő-piaci problémák és jövőbeni lehetőségek Észak- és Kelet-Magyarország térségében [Agricultural labour market problems and future opportunities in the North and East Hungary region]. Mezőgazdasági Technika, 1, 2-6. https://www.researchgate.net/publication/390924196_Tudomany_-Muszaki_fejlesztes_Agrarmunkaero-piaci_problemak_es_jovobeni_lehetosegek_Eszak-es_Kelet-Magyarorszag_tersegeben
Baráth, L., & Fertő, I. (2017). Productivity and convergence in European agriculture. Journal of Agricultural Economics, 68(1), 228-248. https://doi.org/10.1111/1477-9552.12157
Batáry, P., Dicks, L. V., Kleijn, D., & Sutherland, W. J. (2015). The role of agri-environment schemes in conservation and environmental management. Conservation Biology, 29(4), 1006-1016. https://doi.org/10.1111/cobi.12536
Burton, R. J. F., & Schwarz, G. (2013). Result-oriented agri-environmental schemes in Europe and their potential for promoting behavioural change. Land Use Policy, 30(1), 628-641. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2012.05.002
Burton, R. J. F., Kuczera, C., & Schwarz, G. (2008). Exploring farmers’ cultural resistance to voluntary agri-environmental schemes. Sociologia Ruralis, 48(1), 16-37. https://doi.org/10.1111/j.1467-9523.2008.00452.x
Csizmady, A., Csurgó, B., Ferencz, Z., Horzsa, G., Kerényi, S., Kocsis, V., ... & Szabolcsi, Z. (2024). Fenntartható élelmiszer- és energiafogyasztási mintázatok a magyar társadalomban [Sustainable food and energy consumption patterns in Hungarian society]. HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2024/fenntarthatosag_csurgo.pdf
Darnhofer, I. (2020). Farm resilience in the face of the unexpected: Lessons from the COVID-19 pandemic. Agriculture and Human Values, 37(3), 605-606. https://doi.org/10.1007/s10460-020-10053-5
European Commission. (2024). Sustainable agricultural practices and methods. https://agriculture.ec.europa.eu/cap-my-country/sustainability/environmental-sustainability/sustainable-agricultural-practices-and-methods_en
Fertő, I., & Szabó, G. (2020). Large farms and environmental performance: Evidence from Hungary. Sustainability, 12(15), 6204.
Knowler, D., & Bradshaw, B. (2007). Farmers’ adoption of conservation agriculture: A review and synthesis of recent research. Food Policy, 32(1), 25-48. https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2006.01.003
Kosztyuné, K. E., Szabó, B., Csabai, J., Hörcsik, T. Zs., Makszim, Gy. N. T., Györgyi, Gy., Henzsel, I., & Pepó, P. (2023). Investigation of the effect of sowing time on one of the key crops of sustainable land use, the hairy vetch (Vicia villosa Roth.): Growth indicators and yield elements in Nyírség Region of East Hungary. South Western Journal of Horticulture, Biology and Environment, 14, 14-27.
Kosztyuné, K. E., Szabó, B., Kovács, Z., Makszim, Gy. N. T., Györgyiné, K. A., Csabai, J., Abdurahmanov, I., & Abdurakhmonov, Z. (2024). The effect of fermented poultry manure on the yield and quality parameters of triticale (X Triticosecale Wittmack) cultivated organic way on acidic sandy soil. E3S Web of Conferences, 590, 01009. https://doi.org/10.1051/e3sconf/202459001009
Lámfalusi, I., Hámori, J., Rózsa, A., & Goda, P. (2023). Környezeti fenntarthatóság a Közös Agrárpolitikában és az EU-taxonómiában [Environmental sustainability in the Common Agricultural Policy and EU taxonomy]. Gazdálkodás, 67(1), 3-30. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.1.t.pp_1-30
Lastra-Bravo, X. B., Hubbard, C., Garrod, G., & Tolón-Becerra, A. (2015). What drives farmers’ participation in EU agri-environmental schemes?: Results from a qualitative meta-analysis. Environmental Science & Policy, 54, 1-9. https://doi.org/10.1016/j.envsci.2015.06.002
Magyar, V., & Macher, G. Z. (2023). Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntarthatósági adaptációjának integrált elemzési és értékelési lehetőségei [Integrated analysis and evaluation possibilities of the sustainability adaptation of ecosystem services]. Acta Periodica (Edutus), 28, 41-55. https://doi.org/10.47273/AP.2023.28.41-55
Makszim, G. N. (2011). A magyar megyék gazdasági fejlettségének összehasonlító elemzése a társadalmi folyamatok összefüggésében [Comparative analysis of the economic development of Hungarian counties in the context of social processes]. Comitatus Önkormányzati Szemle, 21(200), 18-27.
Makszim, Gy. N. T. (2021). A területfejlesztés aktuális kérdései Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében [Current issues of regional development in Szabolcs-Szatmár-Bereg county]. In C. Tóth (Ed.), Őshonos- és tájfajták – ökotermékek – egészséges táplálkozás – vidékfejlesztés: Minőségi élelmiszerek – egészséges környezet – fenntartható vidéki gazdálkodás: Az agrártudományok és a vidékfejlesztés kihívásai a XXI. században [Indigenous and landraces – eco-products – healthy nutrition – rural development: Quality foods – healthy environment – sustainable rural farming: Challenges of agricultural sciences and rural development in the 21st century] (pp. 327-334). Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet.
Makszim, Gy. N. T. (2023). A térségi vállalkozási térszerkezeti modell elméleti bemutatása [Theoretical presentation of the regional entrepreneurial spatial-structural model]. Kommunikáció Média Gazdaság, 11(1), 123-152.
Nagy, L. (2024). Az agrár-ökológiai program megítélése a gazdák körében [Farmers’ perceptions of the Agro-ecological programme]. [Master’s thesis, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Campus].
Nagy, T. (2007). Small and medium-sized enterprises at present and in the future in the Northern Great Plain Region and in Szabolcs-Szatmár-Bereg County. Acta Beregsasiensis: A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Évkönyve, 6, 7-14.
Nagy, T. M. G., & Soós, A. (2025). Land sharing and land sparing in agriculture—Can we change our attitudes? EuroChoices, 24(1), 43-49. https://doi.org/10.1111/1746-692X.12459
Padel, S., & Lampkin, N. (2007). The development of governmental support for organic farming in Europe. In W. Lockeretz (Ed.), Organic farming: An international history (pp. 93-122). CABI. https://doi.org/10.1079/9780851998336.0093
Pe’er, G., Bonn, A., Bruelheide, H., Dieker, P. ... & Lakner, S. (2020). Action needed for the EU Common Agricultural Policy to address sustainability challenges. People and Nature, 2(2), 305-316. https://doi.org/10.1002/pan3.10080
Podruzsik, S., & Fertő, I. (2024). Motivations for farmers’ participation in agri-environmental scheme in the EU, literature review. Open Agriculture, 9(1), 20220379. https://doi.org/10.1515/opag-2022-0379
Popp, J., Pető, K., & Nagy, J. (2018). Evaluation of environmental impacts of agricultural practices in Hungary. Environmental Science & Policy, 86, 1-12.
Soós, A., & Makszim, Gy. N. T. (2024). Károsodott környezeti elemek, kihívás előtt álló mezőgazdaság – mielőbbi megoldás a paradigmaváltás [Damaged environmental elements, agriculture facing challenges – paradigm shift as soon as possible solution]. Mezőgazdasági Technika, 65, 2-7.
Swart, R., Levers, C., Davis, J. T., & Verburg, P. H. (2023). Meta-analyses reveal the importance of socio-psychological factors for farmers’ adoption of sustainable agricultural practices. One Earth, 6(12), 1771-1783. https://doi.org/10.1016/j.oneear.2023.10.028
Szabó, A. (2013). A közfoglalkoztatás a gazdasági ciklusok kontextusában [Public employment in the context of economic cycles]. [Doctoral dissertation, Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola].
Szabó, G. G., Baranyai, Z., & Takács, I. (2011, August 20-September 11). The importance and role of trust in agricultural co-operation – Some empirical experiences from Hungary [Conference session]. European Association of Agricultural Economists (EAAE) 2011 International Congress, Zurich, Switzerland. https://ageconsearch.umn.edu/record/116068/files/Szabo_Gabor_139.pdf
Szilágyi, A., Podmaniczky, L., & Mészáros, D. (2018). Konvencionális, ökológiai és permakultúrás gazdaságok környezeti fenntarthatósága [Environmental sustainability of conventional, ecological and permaculture farms]. Tájökológiai Lapok, 16(2), 97-112. https://doi.org/10.56617/tl.3582
Szilárd, P., & Imre, F. (2024). Motivations for farmers’ participation in agri-environmental scheme in the EU, literature review. Open Agriculture, 9(1), 10-19. https://doi.org/10.1515/opag-2022-0379
Van Cauwenbergh, N., Biala, K., Bielders, C., Brouckaert, V., Franchois, L., Cidad, V. G., ... & Peeters, A. (2007). SAFE—A hierarchical framework for assessing the sustainability of agricultural systems. Agriculture, Ecosystems & Environment, 120(2-4), 229-242. https://doi.org/10.1016/j.agee.2006.09.006
Vincze, M., & Tóth, P. (2019). Regional disparities in the uptake of environmentally friendly farming practices in Hungary. Regional Statistics, 9(2), 88-108.
Wezel, A., Goette, J., Lagneaux, E., Passuello, G., Reisman, E., Rodier, C., & Turpin, G. (2018). Agroecology in Europe: Research, education, collective action networks, and alternative food systems. Sustainability, 10(4), 1214. https://doi.org/10.3390/su10041214
Wilson, G. A., & Hart, K. (2000). Financial imperative or conservation concern? EU farmers’ motivations for participation in voluntary agri-environmental schemes. Environment and Planning A, 32(12), 2161-2185. https://doi.org/10.1068/a3311
Zachariou, M., Adenuga, A. H., & Jack, C. (2025). Education and farmers’ environmental performance: A systematic literature review. Sustainability, 17(2), 796. https://doi.org/10.3390/su17020796
Zsóka, Á., Marjainé Szerényi, Z., & Széchy, A. (2011). A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában [The role of environmental education in shaping sustainable consumption and lifestyle]. In M. Csutora & Á. Hofmeister-Tóth (Eds.), Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései [Sustainable consumption? Economic issues of sustainable consumption] (pp. 90-109). Budapesti Corvinus Egyetem.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
