A magyar blonde d’Aquitaine tenyészbika jelöltek első eredményei a Vytelle rendszerben

Szerzők

  • Márton Demény Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete, Budapest https://orcid.org/0009-0006-0709-1357
  • Tamás Páble Te Mania Angus, 1830 Woolsthorpe-Hexham Rd Hexham VIC 3273, Victoria, Ausztrália
  • Natasa Fazekas Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Szent István Campus Állattenyésztési Tudományok Intézet, Gödöllő https://orcid.org/0009-0004-1790-9234
  • Márton Révész Dörögdi Mező Kft., Taliándörögd
  • János Tőzsér Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár https://orcid.org/0000-0002-5632-1765

DOI:

https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2025.66.1.5

Kulcsszavak:

Vytelle rendszer, összehasonlító takarmányértékesítés, napi testtömeggyarapodás, blonde d’Aquitaine, tenyészbika jelöltek

Absztrakt

Napjainkban a gazdasági és környezettudatossági szempontok határozzák meg a közgondolkodást, így a húsmarhák tenyész kiválasztásában sem csak a minél nagyobb testméret elérésére törekszenek, hanem fontos szemponttá vált takarmányozási költségek és a metánkibocsátás csökkentése. A számítógép vezérelt automatikus takarmányozási rendszerek segítségével mérhető az állatok pontos takarmányfelvétele, így meghatározható az RFI értékmérő, ami azt az állat által valóban elfogyasztott és az élősúlya, valamint a testtömeggyarapodásának mértéke által elvárt takarmányfelvétel különbségét fejezi ki.
A Vytelle rendszer alkalmazásával takarmányozott, két karámban elhelyezett 29 blonde d’Aquitaine tenyészbika jelöltet vizsgáltunk 2024-ben, Taliándörögdön. Az állatokat az RFI értékük és az átlagos napi testtömeggyarapodásuk alapján négy csoportba soroltuk és a termelési adataikat többváltozós GLM módszerrel elemeztük.
Karámhatással az eredményeink alapján nem kell számolni, a tartástechnológia elemei tökéletesen megfeleltek a célnak. A négy csoport meghatározása takarmányértékesítés és napi tömeggyarapodás alapján elégségesnek bizonyult a szelekcióhoz. Az összes vizsgált értékmérő alapján az előnyös RFI – átlagon felüli napi testtömeggyarapodás csoport növendék bikái értékelhetők a legkedvezőbbnek.

Hivatkozások

Alende, M., Lancaster, P. A., Spangler, M. L., Prodomingo, A. J., & Andrae, J. G. (2016). Residual feed intake in cattle: Physiological basis. Revista Argentina de Produccion Animal 36(2), 49-56.

Arthur, P. F., Renand, G., & Krauss, D. (2001). Genetic parameters for growth and feed efficiency in weaner versus yearling Charolais bulls. Australian Journal of Agricultural Research, 52(4), 471-476. https://doi.org/10.1071/AR00070

Arthur, P. F., & Herd, R. M. (2008). Residual feed intake in beef cattle. Revista Brasilieira de Zootecnica, 37 (spe), 269-279. https://doi.org/10.1590/S1516-35982008001300031

Basarab, J., Crews, D., Moore, S. S., Ramsey, P., French, N., & McKinnon, S. (2006). Residual feed intake (net feed efficiency) in beef cattle. Agri-Facts: Practical Information for Alberta’s Agriculture Industry, 420(11), 1-4.

Bezzera, L. R., Sarmento, J. L. R., Neto, S. G., Oliveira de Paula, R. N., Oliveira, L. R., & Fontes do Rêgo, W. M. (2013). Residual feed intake: A nutritional tool for genetic improvement. Tropical Animal Health and Production, 45, 1649-1661. https://doi.org/10.1007/s11250-013-0435-y

Bormann, M., & Rolf, M. M. (2022). Relationships between enteric methane production and economically important traits in beef cattle. Livestock Science, 265, 105102. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2022.105102

Cantalapiedra-Hijar, G., Nedelkov, K., Crosson, P., & McGee, M. (2024). Some plasma biomarkers of residual feed intake in beef cattle remain consistent regardless of intake level. Scientific Reports, 14, 8540. https://doi.org/10.1038/s41598-024-59253-7

Elolimy, A. A., Abdelmegeid, M. K., McCann, J. C., Shike, D. W., & Loor, J. J. (2018). Residual feed intake in beef cattle and its association with carcass traits, ruminal solid‐fraction bacteria, and epithelium gene expression. Journal of Animal Science and Biotechnology, 9(67), https://doi.org/10.1186/s40104-018-0283-8

Golden, J. W., Kerley, M. S., & Kolath, W. H. (2008). The relationship of feeding behavior to residual feed intake in crossbred Angus steers fed traditional and no‐roughage diets. Journal of Animal Science, 86(1), 180-186. https://doi.org/10.2527/jas.2005-569

Hafla, A., Lancaster, G., Carstens, D., Forrest, J., Fox, T., Forbes, M. D. R., Randel, J., & Holloway, J. (2012). Relationships between feed efficiency, scrotal circumference, and semen quality traits in yearling bulls. Journal of Animal Science, 90(11), 3937-3944. https://doi.org/10.2527/jas.2011-4029

Herd, R. M., Oddy, V. H., & Richardson, E. C. (2004). Biological basis for variation in residual feed intake in beef cattle 1: Review of potential mechanisms. Australian Journal of Experimental Agriculture, 44(5), 423-430. https://doi.org/10.1071/EA02220

Holló, G., Nagy-Kiszlinger, H., Tossenberger, J., Török, M., & Húth, B. (2022). Individual Feed Efficiency Monitoring of Charolaise Candidate Young Bulls in Relation to Feeding Behavior and Self-Performance Test Results. Animals, 12(1), 35. https://doi.org/10.3390/ani12010035

Kerley, M. S. (2010). Impact of selection for residual feed intake on forage intake by beef cows and feed efficiency of progeny (pp. 39-49). University of Missouri, Division of Animal Sciences. https://animal.ifas.ufl.edu/apps/dairymedia/rns/2010/4-Kerley.pdf

Lakamp, A. D., Weaber, L. R., Bormann, J. M., & Rolf, M. M. (2022). Relationships between enteric methane production and economically important traits in beef cattle. Livestock Science, 265, 105102. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2022.105102

Marín, M. F., Naya, H., Espasandin, A. C., Navajas, E., Devincenzi, T., & Carriquiry, M. (2024). Energy efficiency of grazing Hereford heifers classified by paternal residual feed intake. Translational Animal Science, 8, txae005. https://doi.org/10.1093/tas/txae005

McKenna, C., Porter, R. K., Keogh, K. A., Waters, S. M., McGee, M., & Kenny, D. A. (2018). Residual feed intake phenotype and gender affect the expression of key genes of the lipogenesis pathway in subcutaneous adipose tissue of beef cattle. Journal of Animal Science and Biotechnology, 9(68). https://doi.org/10.1186/s40104-018-0282-9

Meyer, A. M., Kerley, M. S., & Kallenbach, R. L. (2008). The effect of residual feed intake classification on forage intake by grazing beef cows. Journal of Animal Science, 86(10), 2670-2679. https://doi.org/10.2527/jas.2007-0642

Minton, N. O. (2010). Improvement of feed efficiency in beef cattle through selection upon residual feed intake (RFI) [Master’s thesis, University of Missouri–Columbia]. https://doi.org/10.32469/10355/10520

Sainz, R. D., & Paulino, P. V. (2004). Residual feed intake. Sierra Foothill Research and Extension Center, UC Davis. https://escholarship.org/uc/item/9w93f7ks

Silva, C. S. d., Leao, J. M., Lage, C. F. A., Coelho, S. G., & Campos, M. M. (2023). Residual feed intake as an efficiency metric for pre‐weaning dairy calves: What do we know? Life, 13(8), 1727. https://doi.org/10.3390/life13081727

Richardson, E. C., & Herd, R. M. (2004). Biological basis for variation in residual feed intake in beef cattle. Part 2: Synthesis of results following divergent selection. Australian Journal of Experimental Agriculture, 44(5), 431-440. https://doi.org/10.1071/EA02221

Downloads

Megjelent

2025-06-27

Hogyan kell idézni

Demény, M., Páble, T., Fazekas, N., Révész, M., & Tőzsér, J. (2025). A magyar blonde d’Aquitaine tenyészbika jelöltek első eredményei a Vytelle rendszerben. Acta Agronomica Óváriensis, 66(1), 5–22. https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2025.66.1.5

Folyóirat szám

Évf. 66 szám 1 (2025)

Rovat

Kísérletes tanulmányok

License

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.