A kajszi (Prunus armeniaca L.) termesztési kockázatainak feltárása Sár-hegyen (Heves vármegye), a fagykárok vizsgálatára alapozva
DOI:
https://doi.org/10.17108/ActAgrOvar.2025.66.1.54Kulcsszavak:
éghajlatváltozás, tavaszi fagy, kajszi (Prunus armeniaca L.), Sár-hegy (Heves vármegye), intenzív tavaszi felmelegedésAbsztrakt
Az éghajlatváltozás napjainkra egészen különféle formában és módokon nyilvánul meg, mely jelenségek nem egyszer időjárási szélsőségek, extrémitások és kiszámíthatatlan hirtelenséggel bekövetkező események formájában mutatkoznak meg. A klimatikus rendszer megváltozásának sokféle jele van, és ezek előfordulásai térben és időben is eltérő módokon fejeződhetnek ki. Éppen ezért fontos feladat az éghajlatváltozás nyomait helyi és regionális szinten minél részletesebb formában vizsgálni. Ez alól a heves vármegyei Sár-hegy sem kivétel. Sajátos természetföldrajzi és mikroklimatikus adottságai kiváltképp kedveznek a kajszi (Prunus armeniaca L.) termesztéséhez, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a klímaváltozásból fakadó, akár csekély mértékű, kedvezőtlen légköri átalakulások is képesek lehetnek a több évtizedes múltra visszavezethető kajszitermesztés sikerességére kifejteni hatásukat, mely változások többek között a nemzetgazdaság egészére nézve is előnytelen következményekkel bírhat. Arra való tekintettel, hogy a kajszi prosperáló termeszthetőségét leginkább a virágzáskori fagyok kialakulása, azok visszatérése és újbóli (tavaszi) megjelenése, illetve a tavaszi fagyok erőssége befolyásolja, ezért ezen jelenségek és körülmények kialakulásának – elmúlt két évtizedre (2002-2024) vonatkozó – vizsgálatát és azokból származó eredmények bemutatását és részletes feltárását célozza e tanulmány. Eredményeinkből kiderül, hogy az enyhe (Tmin <= -1,5 °C) és közepesen erős (Tmin <= -4,0 °C) tavaszi fagyok megjelenésére a tapasztalható általános felmelegedő tendencia ellenére rendszeresen, a virágzás teljes fenológiai fázisában (február 20. – április 10.) számítani lehetett, míg az erős fagyok (Tmin <= -6,5 °C) előfordulása megritkulni látszik február 3. és március 1. dekádjában, ám visszatérésükre időszakosan március 2. és 3. dekádjában is lehetett számítani. Az év utolsó tavaszi fagyos napjának egyre későbbi (április 2. és 3. dekádja) és egyre alacsonyabb hőmérsékleti érték formájában történő visszatérése volt jellemző a 2002-2024 közötti idősávban, mely az esetek többségében kritikus erősségű (Tmin <= -1,0 °C) fagy formájában jelent meg. Mindezen változások arra engednek következtetni, hogy az ország északi területein a fagyvédelmi készültséget és a fagyvédelmi eljárások alkalmazásának lehetőségét a kajszi ültetvényekben április végéig szükséges megőrizni. Mindezek mellett eredményeink az intenzív tavaszi felmelegedések és lehűlések éven belüli együttes megjelenésére is felhívják a figyelmet, mely erőteljes hőingások (pl. 2018. év) szintén összefüggésbe hozhatók a rendkívüli mértékű termésveszteséggel.
Hivatkozások
Áldorfai, G., Hámori, J., Keszthelyi, S., Kocsis, Á., Kovač, A. R., Péter, K., & Szili, V. (2024). A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése 2023. Agrárközgazdasági Intézet. https://doi.org/10.7896/ai2404
Bokros, K. & Lakatos, M. (2022). Hőségperiódusok vizsgálata Magyarországon a XX. század elejétől napjainkig. Légkör, 67(3), 130-140. https://doi.org/10.56474/legkor.2022.3.2
Csihon, Á. (2022). Fajtahasználat a gyümölcstermesztésben. Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen.
Erdődiné, M. Zs. & Kovács A. V. (2024). A 2024-es tavasz időjárása agrometeorológiai szempontból. Légkör, 69(3), 59-60. https://doi.org/10.56474/legkor.2024.3.1
Glišić, I., Milošević, T., Ilić, R., Paunović, G., Jovančić, N. & Vujisić, M. (2019). Freezing flower buds of apricot (Prunus armeniaca L.) during winter dormancy [Conference session]. XXIV savetovanje o Biotehnologiji 2020. pp. 523-530.
Hitka, G. (2011). Kajszi szabályozott légterű tárolástechnológiájának fejlesztése [Doktori (PhD) Értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem].
Khattak, W. A., Abbas, A., Hameed, R., Balooch, S., Jalal, A., Zaman, F., Shafiq M., & Sun, J. (2024). Climate change induced environmental adversities and their impact on agricultural productivity. In Challenges and Solutions of Climate Impact on Agriculture (pp. 1-28). Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-0-443-23707-2.00001-5
Kostina, K. F. (1936). Abrikosz. Izd. Vszeszojuz. Akad. Sz. Nauka. Leningrad.
La Fuente, S., Jennings, E., Lenters, J. D., Verburg, P., Kirillin, G., Shatwell, T., Couture, R-M., Côté, M., Vinnå, C. L. R., & Woolway, R. I. (2024). Increasing warm-season evaporation rates across European lakes under climate change. Climatic Change, 177(12), 1-18. https://doi.org/10.1007/s10584-024-03830-2
Lakatos, M. (2021). Kiterjedt, gyors és egyre intenzívebb az éghajlatváltozás az IPCC 6. értékelő jelentése szerint. Légkör, 66(3), 29.
Lakatos, M., Bihari, Z., Izsák, B., Marton, A., & Szentes, O. (2021). Megfigyelt éghajlati változások Magyarországon. Légkör, 66(3), 5-11.
Mendelné, P. E. & Mendel Á. (2021a). Ceglédi kajszifajták fagytűrésének vizsgálata szabadföldi felvételezések alapján. Acta Agronomica Óváriensis, 62(2), 4-15.
Mendelné, P. E. & Mendel, Á. (2021b). Ceglédi bájos: a new apricot cultivar of Hungary. Horticultural Science, 56, 10.
Mohácsy M. (1946). A gyümölcstermesztés kézikönyve. Pátria Kiadó, Budapest.
Molnár, L., & Vágó E. (1999). Kajszitermesztés képekben. Magyar Gyümölcsszövetség Délalföldi Tagozata, Kecskemét.
Nyujtó, F. & Surányi, D. (1981). Kajszibarack. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Peace, N. (2020). Impact of climate change on insects, pest, diseases and animal biodiversity. Int. J. Environ. Sci. Nat. Resour, 23(5), 151-153. https://doi.org/10.19080/IJESNR.2020.23.556123
Rey, D., Holman, I. P., Daccache, A., Morris, J., Weatherhead, E. K., & Knox, J. W. (2016). Modelling and mapping the economic value of supplemental irrigation in a humid climate. Agricultural Water Management, 173, 13-22. https://doi.org/10.1016/j.agwat.2016.04.017
Surányi, D., & Molnár, L. (2011). A fajták téli és tavaszi fagytűrése. In Surányi, D. (Szerk.): A sárgabarack. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő.
Szabó, Z. & Nyéki, J. (1988). Kajszi-, cseresznye- és meggyfajták fagykárosodás. Gyümölcs-Inform 10(1), 15-19.
Szabó, Z. & Nyéki, J. (1991). Csonthéjas gyümölcsfajok fagykárosodása. Kertgazdaság, 23(2), 9-19.
Szabó, Z., Soltész, M., Bubán, T. & Nyéki, J. (1995). Low winter temperature injury to apricot flower bus in Hungary. Acta Hort. 384, 273-276. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1995.384.41
Szalay, L. (2003). A virágrügyek kialakulása és fejlődése. In Pénzes, B., Szalay, L. (Szerk.), Kajszi (pp. 162-167). Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szalay, L., Ladányi, M., Hajnal, V., Pedryc, A. & Tóth, M. (2016). Changing of the flower bud frost hardiness in three Hungarian apricot cultivars. Horticultural Science (Prague), 43(3), 134-141. https://doi.org/10.17221/161/2015-HORTSCI
Szalay, L., Bakos, J., Tósaki, Á., & Froemel-Hajnal, V. (2021). Kajszifajták virágrügyeinek és virágainak fagytűrése a természetes fagykárok felmérése alapján. Kertgazdaság, 53(2), 3-15.
Szolnoki-T, B. (2024). 2023/2024 telének időjárása. Légkör, 69(2), 60. https://doi.org/10.56474/legkor.2024.2.1
Szőts S. (1941). Kajszibaracktermesztés. Magyar Gyümölcs, Budapest.
Tamás, A. (2016). The effect of rising concentration of atmospheric carbone dioxide on crop production. Acta Agraria Debreceniensis, 67, 81-84.
Tamássy, I. (1981). A kertészeti rezisztencia nemesítés és lehetőségei. Agrártudományi közlemények: A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményei, 0(1), 119-135.
Tonnang, H. E., Hervé, B. D., Biber-Freudenberger, L., Salifu, D., Subramanian, S., Ngowi, V. B., & Borgemeister, C. (2017). Advances in crop insect modelling methods – Towards a whole system approach. Ecological Modelling, 354, 88-103. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2017.03.015
Vavilov, N. I. (1951). Phytogeographic basis of plant breeding. Chron. Bot. 13-54.
Wang, C., Li, Z., Chen, Y., Ouyang, L., Li, Y., Sun, F., Liu, Y., & Zhu, J. (2023). Drought-heatwave compound events are stronger in drylands. Weather and Climate Extremes, 42, 100632. https://doi.org/10.1016/j.wace.2023.100632
Zayan, A. Z. (1981). Különböző kajszibarack fajták hidegtűrésének alakulása szénhidrát, fehérje és az aminósavtartalom függvényében [Kandidátusi értekezés, Magyar Tudományos Akadémia], Budapest.
HungaroMet. (2024, December). Elmúlt évek időjárása. HungaroMet. https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
